Michael Blazary, Hillel Slovak és Jack Irons középiskolai osztálytársak voltak. Közös zenei ambícióik hatására megalakították a “Anthym” nevű bandát. Anthony Kiedis, aki a srácokkal együtt szintén a Fairfax Highschool-ba járt gyakran saját verseinek felolvasásával nyitotta meg a koncertet. A négy srác hamarosan jó barátságba került.

Együtt először a Rhythm Lounge Club-ban léptek fel egyik barátjuk kérésére. Egy héttel a fellépés előtt nem volt kész anyaguk, csupán Michael hozott össze valami kevéskét. A koncerten a srácok “Tony Flow and the Miraculously Majestic of Mayhem” névvel léptek fel. A rendhagyó koncert híre eljutott egészen az E.M.I. lemezkiadóig, ahol a srácok egy 8 albumra szóló szerződést írtak alá.

A banda nevét „Red Hot Chili Peppers”-re változtatták. A legnagyobb vihart kavaró első fellépésük egyike a Kit Kat Club-ban volt, ahol Jimi Hendrix „Fire” címu számát zoknival a péniszükön énekelték el. A koncert híre futótűzként terjedt.

Mivel Hillel és Jack korábban a „What's This” nevű zenekarral dolgoztak ők úgy döntöttek, hogy a Red Hot Cilli Peppers helyett a „What's This”-nél maradnak. A két srác helyett Jack Sherman (gitár) és Cliff Martinez csatlakozott a csapathoz. A debütáló album – „RED HOT CHILI PEPPERS” 1984- produceri teendőinek ellátására Andy Gill-t (The Gang of Four) kérték fel, mivel a srácok a „The Gang of Four”-hoz hasonló hangzást szerettek volna. Az album megjelent, de a srácok nem voltak megelégedve Gill munkájával, úgyhogy nem dolgoztak vele többet. Lindy Goetz lett a menedzserük és munkájának eredményeként rengeteg élő fellépésük volt. Az RHCP sikereinek hatására Hillel Sherman helyére visszatért a bandához.

A második album “FREAKY STYLEY” 1985 producere George Clinton volt, akinak a saját stúdiójában zajlottak a munkálatok Detroitban. Ez volt az az album, amely először hozta ki igazán az RHCP punk/funk-os stílusát.

Nem sokkal később Martinezt a régi már jól bevált tag, Jack Irons váltotta fel. Újra együtt volt a régi csapat. Az ezt követo turné volt az ami már az igaz RHCP-és energiát sugározta, és végre meghozta a fiúknak a már régóta vágyott elismerést.

Harmadik albumuk az “UPLIFT MOFO PARTY PLAN”-1987 eladása túlszárnyalta az előző kettőét. Producerük Michael Beinhorn volt, aki korábban Nona Hendrix-el éa Herbie Hancock-al dolgozott együtt. Az ezt követő turnén olyan hatalmas koncertek követték egymást, ahol a The Beastie Boys és a Faith No More volt az előzenekaruk.

1998-ban a srácok újabb album kiadását tervezték, előtte azonban csinálniuk kellett valamit Hillel-lel, akinek drogfüggősége az egész zenekar munkáját veszélybe sodorta. Egyik fellépésük után elhatározták, hogy megválnak Hillel-tol. Mindezt azonban Angelo Moore, aki elozenekarunkak a “Fishbone” –nak a tagja volt megakadályozta, meggyőzte a srácokat arról, hogy Hillel-nek abban az állapotban méginkább szüksége van barátaira és a zenekarra, úgyhogy Hillel maradt. Ezután mentek el arra az angliai borítófotózásra, amely a Beatles óta híres Abbey Road zebráján készült. Az 1988-ban megjelent “ABBEY ROAD” című albumukon már szerepel Jimi Hendrix “Fire” címu számának átdolgozása, amit már a a “Freaky Styley” albumra is rá akartak tenni.

4 héttel hazaérkezésük után Hillel meghalt kábítószer túladagolásban. Halála mélyen megrázta a Chili-t. Mindannyian eltűntek a világ szeme elől, magányukba húzódva próbálták meg feldolgozni Hillel halálát. Jack Irons a Red Hot Chili Peppers-t okolta barátja haláláért, úgyhogy elhatározta hogy soha többet nem fog részt venni a csapat munkájában. Úgy tunt, hogy a zenekar pályafutásának vége. Idővel Michael és Anthony úgy döntöttek, hogy bartájuk emlékére újból összeállnak. Ebben az idoben Anthony és Michael elkísérték egyik legnagyobb rajongójukat John Frusciante-t a “Thelonius Monster” nevu banda meghallgatására, akik gitárost kerestek (John túl félénk volt ehhez a feladathoz). Michael és Anthony végighallgatták a meghallgatást, és természetes volt, hogy John az RHCP tagja lett, hiszen John gitárjátéka nagyban hasonlított Hillel-éhez. Egy új dobos megtalálása azonban már nehezebb feladat volt. Hirdetéseket tettek közzé, aminek eredményeképpen dobosok hada akarta próbára tenni tudását és szererencséjét. A reménytelennek tűnő nap utolsó meghallgatottjaként lépett fel Chad Smith, és meglett az új dobos. Ismét négytagú volt a zenekar. Az új csapat 1989 márciusában újra turnézni indult.

Következo albumukat MOTHER'S MILK” címmel 1989-ben jelentették meg, amelynek szintén Beinhorn volt a producere. A “knock ME down” című számot Hillel emlékére írták. Az albumot követő turnén már szigorú drogellenes szabályokat léptettek életbe. Az amszertdami show után végérvényesen a média középpontjába kerültek. A Micsoda Nő címu film “Show Me Your Soul” címu betétdalával az angliai lista 30 helyére kerültek. Ezután nem sokkal igazoltak át a Warner Music-hoz.

Az ezt követő albumuk produceri feladatait Rick Rubin látta el, aki bérelt egy házat, ahol a banda dolgozhatott. A munka során kiderült, hogy kísértetek látogatták a háza, amit késobb egy profi kísértetvadász is igazolt. Szerencsére a látogatók barátságosak voltak, nem zavarták a munkát. “BLOOD SUGAR SEX MAGIK” című albumuk kitörő sikert aratott, platinalemez lett, és egy évig rajta volt az amerikai Billboard listán. Minden nagyobb magazin címoldalán megjelentek, “Give It Away” című daluk klipje elnyerte a legjobb áttörés címu kategóriában az 1992-es MTV Awards díját. Az “Under The Bridge” minden nagypobb zenei lista élére került világszerte.

Ezt követően turnéjaikon olyan bandák voltak az elozenekaraik, mint a Nirvana, a Pearl Jam vagy a Smashing Pumpkins. Az ázsiai turnéjuk alatt John elhatározta, hogy otthagyja a zenekart. Ezt újabb hirdetések követték, újabb próbálkozások egy új gitáros megtalálására ( csak az első nap 5000-ren jelentkeztak). Jesse Tobias bizonyult a legjobbnak, de ő sem volt az igazi, úgyhogy rövid idő után tőle is megválltak.
Ismét nehéz idoőszak következett. Michael-t krónikus fáradtság tüneteivel kezelték, ugyanebben az időszakban volt szemtanúja barátja River Phoenix halálának.

Immáron sokadszorra Dave Navarro-t kérte fel a Chili, hogy csatlakozzon hozzájuk. Aki eddig többször is visszautasította oket végre igen mondott. Dave olyan egyedi stílussal rendelkezik, amire A Red Hot Chili Peppers-nek nagyon szüksége volt. Ezután a banda Hawaii-ra ment feltöltődni, vitték magukkal a Harley Davidson motorjaikat is.

Sorban hetedik stúdióalbumuk munkálataihoz ismét Rick Rubin-t nyerték meg, így megszületett 1995-ben “ONE HOT MINUTE” című albumuk, amely ismét a reflektorfénybe állította a bandát. Az ezt követő turné olyan helyszíneken zajlott, mint Finnország, Dánia, Belgium, Franciaország, Nagy-Britannia, Új Zéland és Ausztrália; összesen 64 koncertet adtak 21 országban. A turné egyik állomásáan a banda elhatározta, hogy születésnapja alkalmából meglepi a énekesüket Daniel Johns-t egy sztriptízshow-val a koncert alatt. Daniel legnagyobb meglepetésére a táncosnők meg is jelentek, és a banda mintha mi sem történt volna játszott tovább. Daniel Johns vörös arca mutatta egyedül a reakciót, amikor rájött, hogy felültették, ő is ugyanúgy próbálta folytatni a koncertet, mint társai.

Michael-t a “Bass Player Magazine” 1996-ban az év gitárosa címmel tuntette ki. 1996 októberében hozzájárultak egy John Lennon Tribute album elkészítéséhez az “I Found You” címu dal feldolgozásával. Dave és Michael Perry Farrel-vel együtt megírták a Howard Stern filmhez a főcímdalt amely a “Hard Charger” címet viseli. Szintén a zenekart kérték fel arra, hogy a “Beavis and Butthead Do America” című mozifilm focímzenéjét megírják. A “Love Rollercoaster” címu dal szintén kitörő sikert arat. Michael tovább kacérkodik a filmiparral, játszik a “Big Lebowski” címu filmben, és hangját adja jópár rajzfilmhez is. Ezalatt az idő alatt Anthony Indiában utazgatott, és meglátogathatta a Dalai Lama-t is.

1997-ben újabb turnéra indultak olyan városokat érintve mint Szingapúr, Taipei, Bangkok,Honolulu. Anthony motorbalesete miatt az alaszkai és Hawaii-I koncertjeiket le kellett mondaniuk. 1997-ben az MTV az “Under The Bridge” című számot a mindenkori legjobb videoklipek 500-as listáján 5. Helyre sorolta.
1998 április 3-án Dave kilépett a csapatból, helyére újra John Frusciante került.
Legfrissebb albumuk a “CALIFORNICATION” 1999-ben jelent meg. Az első maxi “Scar Tissue” még a hivatalos kiadása előtt bekerült az első 10-be az amerikai listán, maga az album pedig pillanatok alatt platinalemez lett. Az 1999-es Woodstock fesztiválon a csapat elsöprő sikert aratott, amit természetesen élénk médiamegjelenés kísért. John végleg visszahozta az igazi Red Hot Chili Peppers-ös érzést.